Mára már teret nyert, az a társadalmi igény, hogy a helyi problémákat és jelenségeket a helyükön kell kezelni, a helyi polgárok bevonásával. A közösségfejlesztés, mint fejlesztési folyamat, a helyi humán, természeti- és gazdasági erőforrásokra épít. Legfontosabb ismérve az alulról induló kezdeményezés. Közösségépítés a civil szervezetekkel, az aktív helyi lakosokkal együtt valósul meg,legtöbbször egy közösségfejlesztő közreműködésével. A közös munka során feltárjuk a közösség szükségleteit, a szükségletek kielégítését biztosító lehetőségeket. A kiválasztott lehetőségek elérése érdekében közös feladatmegvalósításba fogunk.
Miért van szükség a közösség fejlesztésére?
- Sajnos sokfelé nincs „egészséges” közösség a torzult modern társadalmi változások hatása, a túlzott individualizmus térnyerése okán. Meglazultak és feloldódóban vannak a hagyományos közösségek. A hagyományos közösségeknek teret adó gazdasági-társadalmi szerkezetek, mint pl. a mezőgazdálkodás, mára már nem biztosít nagyobb csoportoknak megélhetést.
- A meglévő közösségek nem funkcionálnak közösségként. A formálódó civil társadalmunknak még nincs megfelelő társadalmi beágyazottsága, elismertsége, ereje. Az elkötelezett civilaktivistára a lakosság jelentős része csodabogárként, vagy bizalmatlansággal tekint, ez leginkább a a hátrányos helyzetű térségekre, peremterületekre, belső-peremterületekre igaz.
- Településközösségek fejlesztése indokolt, hiszen az egyénben a valahová tarozás igénye mindig is munkálkodik. A lokalitás a lokálpatriotizmus olyan tértársadalmi terjedelmet nyújt, amelyben a közösségért végzett tevékenység eredményei kézzelfogható módon megmutatkoznak. E tovább motiválja a közösségért való tenni akarást.
A közösségfejlesztés hozama
- társadalmi – gazdasági feltételek hatékonyabb hasznosulása
- környezetvédelem
- egészségügy
- szociális,- lakáshelyzet
- oktatás
- kultúra, és művészetek
- sport, szabadidő,
- foglalkoztatás, munkapiac
- települési, térségi imázs → turizmus → gazdaság
Közösségi munka, mint a szegregáció elleni küzdelem eszköze
Az elszegényedő, leszakadó települések, illetve településrészek sajátja, hogy lakosainak jelentős része képzetlen munkanélküli, vagy alkalmi munkából élő egyén. A szegregálódás folyamatát erősíti még számos más negatív folyamat és jelenség:, az elöregedés vagyis a fiatalok földrajzi migrációja.
Szegregációs okok
- az elöregedés, → fiatalok földrajzi migrációja.
- a település, településrész – térség előnytelen térbeli – földrajzi elhelyezkedése
- elégtelen lakhatási körülmények
- korlátozott munkalehetőség
- a lakosság mobilitásának hiánya (utazási lehetőség ill. hajlam hiánya)
- elégtelen infrastruktúrális adottságok
- továbbtanulás motiválatlansága a fiatalok körében
- helytelen életviteli magatartás
- stb.
A szegregáció elleni munkában egyaránt alkalmazom a humánfejlesztés, közösségfejlesztés, és a szociálismunka eszközrendszerét. Ezen túlmenően a helyi – térségi erőforrásokat feltérképezem – elemzem, mely tényezők lehetnek hasznosak a felzárkóztatás során. Javaslatot, szcenáriót készítek a lehetséges megoldásokra. Igény esetén a kapcsolódó pályázati munkában részt veszek.
